A természetes elváltozások csíralemez központú rendszere

 

Hamer doktor megfigyelte, hogy egyes szövetek, szervek, szervcsoportok a megbetegedés-lefutásuk során ugyanúgy viselkednek.

Az ábrán villanykörtével jelölt szakaszban valósul meg az adott elváltozás biológiai értelme.

Vannak olyan szövetek, szervek, amelyek a konfliktus-aktív szakaszban daganatot hoznak létre, a megoldás utáni szakaszban pedig a daganat mikroorganizmusok közreműködésével (gyulladás kíséretében) elbontásra kerül. Más szervek, szervcsoportok pedig, a konfliktus-aktív szakaszban sorvadással (szövetcsökkenéssel) reagálnak, a sorvadás pedig a megoldás utáni szakaszban újjáépítésre (helyreállításra) kerül.

Természetesen felmerült benne a kérdés, hogy mi lehet a közös ezekben a szervekben, szervrészekben? Miért működnek ugyanazon minta szerint?

Ahogy mondani szokás: Aki keres, az talál.

Hamer doktor rájött, hogy a közös nevező az, hogy azonos csíralemezből származnak!

 

Mik is azok a csíralemezek?

Az embrionális fejlődés 17. napjára három alapanyag szövet alakul ki: ezek a csíralemezek. (külső, középső, belső csíralemez)

Hamer doktor felismerte, hogy a természetes elváltozások, megbetegedések kialakulása és a „betegség” lefutása az adott szerv vagy szövet csíralemez származásához igazodik.

A csíralemez származás többek között meghatározza, hogy az adott szerv konfliktus-aktív szakaszban daganatot vagy sorvadást hoz létre. Illetve, hogy melyik agyi részben (agytörzs, kisagy, nagyagy velőállomány, nagyagy kéregállomány) van az adott elváltozáshoz tartozó Hameri góc. (A Hameri góc ott jelenik meg az agyban, ahová a DHS [drámai sokk hatás] becsapódott. Lásd a CT felvételt a Kétszakaszúság Törvénye menüpont alatt.)

Pin It on Pinterest